tudatállapotok között tudatosan

...hétköznapi szinten mindenki többféle tudatállapotot él át, melyek gyakran mélységes motivációt, megértést és hajtóerőt adnak. Gondoljunk csak arra a sok heuréka-élményre, melyet a nagy felismerésekkor élünk át: mi lenne, ha mindezt bármikor el tudnánk érni, amikor egy probléma megoldásakor szükségünk van rá? Egy adott helyzetben a tudatállapot talán nem is olyan fontos tényező, másokban viszont egyenesen a legfontosabb..." /Ken Wilber/

Gondoljunk csak bele a leghétköznapibb tevékenységeinkbe, mint például alvás és ébrenlét váltakozása, vagy ha fáradtabbak vagyunk a nappali álmodozás állapota, vagy azok a tevékenységek, melyeket automata üzemmódban végzünk, de lehetnek csúcsélményeink is, például szeretkezés hatására, vagy valamilyen katartikus tapasztalás következtében. Tehát a teljes figyelemmel jelenlévő éber tudat és a legmélyebb meditatív állapot, vagy transz között van néhány fokozat. 

Mi az hogy "tudat"? Ahhoz, hogy megfogalmazzuk, mi is a tudat valójában, azokhoz a filozófiai tudatkutatásokhoz kell először fordulnunk, melyek a tudat megismerhetőségét is megkérdőjelezik, és ennek eldöntését nevezik "nehéz problémának". Alapvető kérdés, hogy létezhet-e valami, amit csak önmaga által, belülről láthatunk, a szubjektív szemlélőn keresztül. Mindannyian belülről éljük át érzéseinket, tapasztalataink teljesen egyedi mintázatban szerveződnek össze, gondolataink hálózata és érzékelésünk lenyomatai egy komplex rendezettségben (vagy rendezetlenségben:)) alkotják a belső rendszert, amivel kapcsolódunk a külvilághoz. Lehet-e ezt a teljesen szubjektív rendszert objektíven megközelíteni? Többféle irányzat próbál választ találni a kérdésre, és valamelyest mindegyiknek igaza van. Az is lehet, hogy a tudat önmagában objektíven nem megismerhető. Ezért olyan fontosak azok a tudatállapot változások, melyek során a szubjektum szintjén eltérő tudat változásaiban fellelhető valami hasonlóság, azonosság, melyekből következtetni lehet működésére.

A tudatkutatások másik iránya a fizikai valóság, a test, az agy irányából indulva különböző orvostechnikai eszközökkel vizsgálja a tudat vátozásainak nyomonkövethető jeleit. Az EEG, az MRI, a PET mind valamilyen fizikai mennyiséget mérnek, vagy az alap elektromos aktivitást, vagy valamilyen fizikai ráhatás által generált változást. Általában ezeket az eszközöket használják az alvás és meditatív állapotok, valamint a nehezebben elkülöníthető, de mégis módosult tudatállapotok feltérképezésére is.

Mi az, ami alapján megkülönböztethetőek ezek az állapotok? Alapvetően az észlelés, és önészlelés különböző modalitásaiban térnek el, azaz különbözőképpen érzékeljük, észleljük a teret és időt, a vizuális és auditív ingereket, a saját testünket, identitásunkat, és különböző sávszélességet hagyunk a külvilág jelenlétére, amivel együtt figyelmi kapacitásunk is változik. Ezek alapján tudjuk elkülöníteni az alvást az ébrenléttől, és az álmodozó tudattól, vagy tudatos álmodástól. Ezek a paraméterek változnak hipnózisban vagy transzban, és a meditáció különböző fokozataiban.

Miért fontos ismernünk ezeket? Ken Wilber írja az Integrál szemlélet (Ursus Libris, 2008) című könyvében, hogy "a három természetes tudatállapot - ébrenlét, álom és mély forma nélküli alvás - tulajdonképpen a spirituális bölcsesség egész kis kincsestára lehet - ha tudjuk hogyan kell helyesen használni őket."(ford.Gánti Bence) Wilber szerint ezek a tudatállapotok a spirituális megvilágosodás teljes spektrumát tartalmazhatják. Ha a hétköznapi, gyakorlati hasznosságát nézzük, természetesen nem maga a megvilágosodás ténye segíthet nekünk, hanem a hozzá vezető út, ami megvilágíthatja azokat a sötét foltokat, amik akár évek óta húzódó problémáink hátterében állnak. Ez az, amiért hasznos ismernünk tudatunk állapotait, és hasznos olyan tudást szereznünk, amellyel képesek vagyunk "tudatosan" vándorolni egyikből a másikba.

Hogyan válhat gyógyítóvá egy tudatállapot? "A transz egy természetes, mindennapos tapasztalat. Engedd meg magadnak látni, amit nem engedsz meg magadnak észrevenni." (M.H.Ericson) Tehát az a folyamat, ahogyan erőfeszítéseket teszünk az éber tudat módosítására (és itt nem tabletták, folyadékok és füstök bevitelére gondolok) , azaz nem a spontán bekövetkező változások hasznát élvezzük csupán (az álom Freud-i álommunkájának, a tudattalanba elfojtott tartalmak feldolgozásának folyamatát értve itt), már önmagában gyógyító erejű lehet, hiszen önmagunkkal, önmagunkért aktívan teszünk valamit. Az a ráadás, hogy az éber állapottól eltávolodva, bensőnkre figyelve össze tudunk hangolódni önmagunk legmélyebb bölcsességével, válaszokat kaphatunk kérdéseinkre, megtalálhatjuk akár testi akár lelki bajaink gyökerét, feltárhatjuk azok okát, és megalkothatjuk az éppen elérhető leghatékonyabb gyógymódot is. Valahogy így, ebben a folyamatban tudunk változni, akár önállóan végzett meditációról, akár terapeuta által vezetett hipnoterápiáról legyen szó.